(1941, Budapest)
festő
Képzőművészeti tanulmányait 1956–1964 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol mestere Hincz Gyula volt. 1964-1965-ben Bécsben, Olaszországban és Franciaországban jár tanulmányúton. A 60-as évek közepén induló hazai neoavantgárd mozgalom egyik kezdeményezője, 1968-1969 között részt vett az IPARTERV csoport kiállításain. 1970-ben rövid olaszországi tartózkodás után Franciaországban kért politikai menedékjogot. 1973-tól a 80-as évek közepéig illusztrátorként tevékenykedett, jelentős francia kiadók számára tervezett könyvborítókat, ugyanekkor plakátokat is készített. 1990-91-ben Svédországban dolgozott, majd visszatért Magyarországra. 1992–1995 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Mesterképző Iskolájában volt tanszékvezető egyetemi tanár. Az 1960-as évek középétől vesz részt hazai és külföldi egyéni, illetve csoportos kiállításokon. 1992-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Művei számos hazai és franciaországi közgyűjteményben láthatók.
