logo

Vendégünk: Pécs

  1. május 15., péntek 17 óra

Fellép Wéber Kristóf zeneszerző és Lőrinc Kati tánc­művész.

A kerekasztal- beszélgetés előtt BARÁTH BÁLINT ad elő egy darabot zongorán.A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: MIKLYA GÁBOR, PINCZEHELYI SÁNDOR, SOMODY PÉTER és VARGA RITA képzőművészek
Fellép: KRISTOF J. WEBER zeneszerző és LŐRINC KATALIN táncművész

Kristof J. Weber és Lőrinc Katalin: Paraván Kortárs zene-tánc improvizáció
„A készülő ciklusban – melynek ez a zenemű is része – azt a kérdést vizsgálom, hogyan tud egy ciklikus zenemű több, nem pontosan körülírt térben (például múzeumi kiállítótermekben) eltűnni, illetve háttérbe szorulni, miként tud ez a zenei anyag a szólamok szimultán lejátszásakor egy pontosan meghatározott térben (koncertteremben) a figyelmet magára vonva előtérbe kerülni. A problémafelvetéshez az is tartozik, hogy ugyanazt a zenei anyagot lehet többféleképpen hasznosítani úgy, hogy a faktúrák nem változnak. Praktikusan ez azt jelenti, ha egy zenész megtanul és begyakorol egy darabot, azt nem csak egy módon (koncertteremben) tudja megvalósítani, hanem utcazeneként, háttérzeneként és meditációs programzeneként is megszólaltathatja különféle, nem csak zenélésre szánt terekben. A ciklus nemcsak szólódarabok sorozata, szimultán lejátszás esetén kamaramű is lehet. Mivel a szimultán megszólalásokkor a szólamok párhuzamos mozgását tervezem, a szólisztikus előadások alatt sem hiányozhat egy mozgás faktúrája és megjelenítése. Ezek a hagyományos társművészetekből tevődnek hozzá, így a balett, a pantomim és a film segítségével. A mozgásfaktúrák nem kötődnek kompozíciószerűen a zenei szólamokhoz, hanem improvizációval reflektálnak. Bemutatják azt a folyamatot, ahogyan egy mű a kreatív kitalálásától a reflektív továbbgondolásig jut el – remélve, hogy végleges formái sosem lesznek, s a mű az élete során folyamatosan átalakul. Hiszen a darab lehetőséget ad a reflexió reflexiójára is.”

Lőrinc Katalin (Budapest, 1957)
Harangozó-díjas táncművész, táncpedagógus, szakíró. 1977-ben klasszikus balett végzettséggel Brüsszelbe indul, hogy a modern táncművészet felé orientálódjon. Itt Maurice Béjart Stúdiójában tanul, majd Londonban a Graham technikát tanulmányozza, közben 3 évig a svéd Cullberg Balett szólistája, 3 évig a Pécsi Balett, majd ismét 3 évig a Tanztheater Wien tagja. A kilencvenes évektől koreográfusi, pedagógiai, valamint elméleti tevékenységbe kezd (1997-től újságírói végzettséggel), 2000-től ezek mellett ismét visszatér a színpadra, immár független előadóként. Táncművészeti szakértőként 1993-tól tagja a szakma vezető érdekképviseleti szervezeteinek, valamint tánc- és színházi kuratóriumoknak. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Főiskola docense, a Budapest Kortárstánc Főiskola tanára, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen pedig a mozgás tanszéki csoport munkáját vezeti.

Kristof J. Weber (Pécs, 1959)
zeneszerző, muzikográfus. 1979-től Budapesten intézményen kívül, önképzéssel tanul zeneszerzést Csapó Gyula (zeneszerző) felügyelete mellett. 1984-ben vendéghallgató Darmstadtban. 1985-től Vidovszky László asszisztense, mesterének őt tartja. 1984-től rendszeresen jelennek meg zenei tárgyú írásai. 1988-ban Witold Lutos?awski kurzusát látogatja a lengyelországi Wroc?aw-ban. Kapcsolatot tart a budapesti zenei undergrounddal: rövid ideig az A. E. Bizottság együttes vendégzenésze és zenésíti Swierkiewicz Róbert (képzőművész) és a Xertox csoport dolgos meditációit (performanszait). A 90-es évektől alkalmazott zenével foglalkozik több, mint száz kísérőzenét komponál rövidfilmekhez és színdarabokhoz. 2014-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán számítógépes kottaszerkesztést oktat. Zeneszerzői munkásságára jellemző Erik Satie és John Cage, valamint az amerikai minimalizmus hatása. Két évtizede kísérletezik dupla faktúrájú (szinkronitikus) művek komponálásával, ahol nemcsak két faktúra szólal meg egyszerre, hanem két különböző (bitonális) hangnem és ritmus is. Egy-egy zeneművében különböző hangrendszereket szembesít: funkciós tonalitást véletlen műveletekkel, akusztikus hangaszereket elektronikussal, dodekafóniát modális hangsorokkal. Könyvei: Vidovszky Lászlóval: Beszélgetések a zenéről (Jelenkor Kiadó, 1997) Alkalmazott zene (Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, 2005)

A rendezvényre az aznapi kiállítási belépő érvényes.

11011719_10152979727124862_810900793941743812_n

11012426_10152979724759862_3201164608665829637_n 11053341_10152979725884862_5179940442165010170_n

11053373_10152979728674862_1894651403495265647_n

11096537_10152979721939862_1676977234945575456_n

11118853_10152979729234862_269338522827302547_n

11147840_10152979720929862_7892119243151468432_n

11151027_10152979729239862_2284314848554027871_n

11167808_10152979725309862_8045025891612164569_n

11245800_10152979721949862_7786773374800866634_n

11258323_10152979723224862_858833197241596043_n

11259815_10152979725889862_3667715974339233050_n

11263971_10152979721069862_8357649040030742830_n

11265251_10152979726619862_6826949783441685696_n

11295539_10152979729404862_1700295213655713322_n

11295727_10152979725059862_1597724243760457155_n

11295770_10152979721059862_962393842786889399_n